![\"kata-michael-engagement-12\"](\"https:\/\/www.kepfenyezo.hu\/blog\/wp-content\/uploads\/2013\/06\/kata-michael-engagement-12-700x465.jpg\")
<\/p>\n<\/p>\n
A legeml\u00e9kezetesebb kalandok rendszerint \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nnek meg vel\u00fcnk, hogy nem k\u00e9sz\u00fcl\u00fcnk r\u00e1, nem tervezz\u00fck \u00e9s nem tesz\u00fcnk \u00e9rte semmit. Egyszer csak meg\u00e9rkezik, \u00e9s sokszor m\u00e1r menet k\u00f6zben tudjuk, hogy most valami olyan t\u00f6rt\u00e9nik, amire m\u00e9g sok\u00e1ig eml\u00e9kezni fogunk. Mint p\u00e9ld\u00e1ul V\u00e9rtesszentkereszten Kat\u00e1val \u00e9s Michael-lel. El\u0151re kin\u00e9zt\u00fck magunknak a (val\u00f3ban gy\u00f6ny\u00f6r\u0171) kolostorromot, \u00e9s egy vas\u00e1rnap d\u00e9lut\u00e1n \/ este elment\u00fcnk, egy jegyesfot\u00f3z\u00e1s volt a c\u00e9l.<\/p>\n
A kolostort megtal\u00e1lni sem volt egyszer\u0171, a k\u00f6rny\u00e9kbeliek sem nagyon ismerik, kilom\u00e9tereket kellett az erd\u0151ben aut\u00f3zni – de v\u00e9g\u00fcl megtal\u00e1ltuk. Szomor\u00fa meglepet\u00e9sk\u00e9nt magas ker\u00edt\u00e9s \u00e9s hatalmas, csukott vaskapu vette k\u00f6r\u00fcl. K\u00f6rben\u00e9zt\u00fcnk, este f\u00e9l nyolc volt, nem l\u00e1ttunk sehol senkit. Nekiveselkedt\u00fcnk h\u00e1t a kapunak… hangos csikorg\u00e1ssal elindult. Majd, alig p\u00e1r centi ut\u00e1n nagy, messzire hall\u00f3 d\u00f6rren\u00e9ssel, vagy ink\u00e1bb f\u00e9mes csattan\u00e1ssal meg\u00e1llt. Megl\u00e1ttuk a l\u00e1ncot.<\/p>\n
Majd f\u00e9l perc m\u00falva megl\u00e1ttunk egy kalapot. A kaput\u00f3l messze, a n\u00f6v\u00e9nyek f\u00f6l\u00f6tt megemelkedett, \u00e9s lass\u00fa, t\u00fcrelmes j\u00e1r\u00e1ssal k\u00f6zeledni kezdett. K\u00f6zelebb j\u00f6tt, \u00e9s hirtelen eszembe jutott Kusturica. \u00c9s a Macskajaj, amit egyetlen hivat\u00e1sos sz\u00edn\u00e9sz seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt, ellenben sok leny\u0171g\u00f6z\u0151 karaktert vonultatott fel, akiket ki tudja, honnan gy\u0171jt\u00f6tt \u00f6ssze… V\u00e9rtesszentkereszten nem j\u00e1rt, pedig a kolostor \u0151r\u00e9t mag\u00e1val vitte volna.<\/p>\n
A kalap, \u00e9s alatta egy f\u00fcrk\u00e9sz\u0151, kiss\u00e9 unott, a szeme sark\u00e1ban halv\u00e1ny, f\u00f6l\u00e9nyes mosolyt sejtet\u0151 arc teh\u00e1t k\u00f6zelebb j\u00f6tt. Illedelmesen r\u00e1k\u00f6sz\u00f6nt\u00fcnk, elmondtuk, mi j\u00e1ratban vagyunk. Lassan oldalt fordult, \u00e9s a t\u00e1bl\u00e1ra b\u00f6k\u00f6tt: a bel\u00e9p\u00e9s d\u00edjtalan, 18 \u00f3r\u00e1ig. “H\u00e1ny \u00f3ra van most?<\/em>” – k\u00e9rdezte. F\u00e9l nyolc volt. R\u00e1ad\u00e1sul a fot\u00f3sokat ut\u00e1lja. “A halott anyja h\u00e1t\u00e1ra felm\u00e1szna egy k\u00e9p\u00e9rt… letapossa a vir\u00e1gaimat. A fot\u00f3sokat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ut\u00e1lom.<\/em>”\u00a0N\u00e9zt\u00fck egym\u00e1st. Tudtuk, hogy nem szoktunk vir\u00e1gokon taposni, egy kolostorban k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nem.<\/p>\n V\u00e9gtelen hossz\u00fanak t\u0171n\u0151 ideig n\u00e9zt\u00fck egym\u00e1st, v\u00e9g\u00fcl megsz\u00f3lalt. “Rendben van, ha h\u00e1rom tal\u00e1l\u00f3s k\u00e9rd\u00e9sre megfeleltek, bej\u00f6hettek.<\/em>” Azt hittem, rosszul hallok, vagy valami filmforgat\u00e1son vagyunk… de nem. Most \u00e9rkezett az a bizonyos, nehezen felejthet\u0151 eml\u00e9k. \u00cdgy, kalapban, f\u00fcrk\u00e9sz\u0151, \u00f6sszeh\u00fazott tekintettel.<\/p>\n Mi a kedvenc sz\u00edned?<\/p>\n<\/blockquote>\n A lila.<\/p>\n\n