Anita & Dani
Csupa izgalmas fotózásunk van idén. Nemrég sárkányeregetésből tanultunk valami egészen újat, most pedig a legalapvetőbb zsonglőrmutatványról: ha egyszer végre valahára tényleg megtanulok 3(-4-5-…) labdát dobálni és a levegőben tartani, azt nagyrészt Daninak köszönhetem majd. Node, ne rohanjunk ennyire előre… :)
Úgy kezdődött, hogy volt egy szép őszi délutánunk – menjünk hát valahova a szabadba, és élvezzük a jó időt! Így merült fel a Libegő mint javaslat: régen, utoljára talán gyerekkorunkban jártunk arra, és mindig szerettük. Fel is libegtünk annak rendje és módja szerint a János-hegyre, sétáltunk egyet odafent, majd lelibegtünk.
Amivel viszont minket is megleptek Daniék: amikor összetalálkoztunk, előkerült a hátizsákból egy csomó színes labda. “Zsonglőrlabda”, úgy hívták őket. Pont arra való, amire a név alapján mindenki gondol. Ekkor még nem tudtuk, csak sejtettük: aki ilyesmivel érkezik egy délutáni fotózásra, az nagyon komor lélek már nem lehet. :)
Előzetesen mindössze két dolgot kértünk Anitáéktól: legyenek színesek, és ne felejtsék otthon a mosolyukat. Így is történt: ilyen mosolygós, jókedvű párokkal szeretnénk mindig találkozni. Mondjuk veletek legközelebb most szombaton.! :) És ha az esküvőn talán nagyon színesek nem is lesztek (ki tudja…), de ez a könnyed, vidám hangulat megmarad, nagy baj már nem lehet. :)
Természetesen készültünk egy diavetítéssel is: libegős, zsonglőrlabdás, mosolygós, napfényes, … kattintásra indulós:
Tags: Jegyesfotózás, libegő, zsonglőr
This entry was posted on Wednesday, September 26th, 2012 at 10:28 pm and is filed under Jegyesfotózások. You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.