Képfényező blog » Nyár

Képfényező blog | fotók, gondolatok…

Flower

A(z) ‘Nyár’ címszóval jelölt bejegyzések:

Saci & Gyuri

Kezdjük a legnyilvánvalóbb, szembetűnő ténnyel: bár önmagában egy remek helyszín nem tesz jóvá egy esküvőt – de biztos nem is zavar. Márpedig Balatonfüred tetején, a Tihanyi-félszigetre és a Balatonra néző panorámával, a környező szőlőkkel, egy “már az ükapja is kertész volt” szintű angol kertésznek is becsületére váló kerttel a Villa Vitae mindenképp előnyére vált a napnak.

Ami még fontosabb: mindezek mellett kaptunk egy végtelenül jókedélyű, felszabadult párt, és olyan testvéreket, szülőket, akik között alapvetően élmény volt a nap. Amikor móka-kacagás ideje volt, széles jókedv; amikor az érzelmesebb helyzetekhez értünk, láthatóan átélt pillanatok, sokatmondóan párás tekintetek… így összességében még a fotós dolgát igencsak megnehezítő nyári verőfény mellett is jó dolgunk volt. :)

A családból is ki kell azonban emeljünk egy párt – igazi, életteli, összekacsintós jópofasággal, humorral, vagánysággal, és nem utolsó sorban táncos lábakkal. Ilyen nagymamit, nagypapit kívánunk mindenkinek… őket pedig az Isten éltesse még sokáig együtt! :)

A szertartáshoz még egy megjegyzés: az utóbbi években láttunk már több, nagyon szimbolikusnak és komolynak gondolt, az évszázados hagyományokat helyettesítő rítust, különféle anyagok összeöntésével például – de a legkézenfekvőbb, és a nyári meleghez leginkább illő megoldással én most találkoztam először. A hideg rozét és a szódát az Isten is fröccsnek teremtette, ráadásul e kettő kétféle színnel bír, összekeverve pedig egy harmadikkal, így hát igazán tökéletes párosítás e célra – íme, egészségetekre. :)

És ha már tánc: a nyár egyik, ha nem a legnagyobb bulija volt Saci és Gyuri esküvőjén, amihez igen sokat hozzátettek ők maguk, de a cimboráknak is kijár a dícséret, és nemkülönben a család többi tagjának – a fent említett nagyiék mellett volt még néhány, egészen csiszolt technika a parketten…

Méghozzá azon parketten, ami mellett a feszített víztükör szinte kínálta magát egész este… nem csak néhány szép tükörképpel kiegészített bulifotóhoz. Nem is lepődtünk meg igazán, amikor éjfélhez közeledve felharsant az “Ússzál Gyuri!” kórus – de arra mi sem számítottunk igazán, hogy pillanatokon belül csobban, és mindennemű hezitálás nélkül le is tudja a távot. Sacinak becsületére váljon, hogy nem bújt el az úszást követő ölelés elől sem… :))

Mindent persze nem lehet szóban elmesélni, következzenek inkább a képek; először a diavetítés, majd lentebb néhány kedvenc fotónk:

A képek kattintásra nagyobbra is nőnek ám!
Please follow and like us:

Marcsi & Lénárd

Ha a lényeget szeretném kiemelni: jó emberek között voltunk. Világos, tiszta tekintetek, arcok mindenütt… csak a szemükbe kell nézni, és látja az ember, hogy jó helyen van. Emellett persze írhatnánk sok minden másról, szép nyári időről, búzatáblákról, szép és igényes helyszínről – mert ez mind igaz lenne, ilyen volt, és a fotósnak nyilván számít, mert könnyebb szépen dolgozni ott, ahol minden szép… és most nekünk könnyebb volt. De nem ez az oka, hogy ez a nagyon barátságos, kalapos srác, és az ő mosolygósan kedves és könnyed természetességgel szép menyasszonya a szívünkhöz nőtt, na. Persze a jegyesfotózás után már sejtettük, hogy jó helyre kerültünk… :)

Tekintetek… amikben ott van minden, amiért szeretek esküvőkre járni. Ahogy ők ketten egymásra néznek, ami leolvasható a testvér, anya, apa vagy a barátok arcáról: ilyenkor jó fényképezni, mert nem kell hosszú körmondatokban körülírni és megmagyarázni semmit, elég egy kép.

Így mutatnánk is inkább a képeket minél előbb: következzen a diavetítés, és lentebb egy válogatás a kedvenceinkből.

A képek kattintásra nagyobbra is nőnek ám! :)
Please follow and like us:

Saci & Gyuri

Nekünk, fotósoknak jó dolgunk van: a hozzánk érkező embereket a legjobb pillanataikban látjuk, amikor egyszerűen jól esik rájuk nézni. Különösen igaz ez a párokra. Gyurit azonban még ehhez képest is külön köszönet illeti: ennyire jó hatással ritkán vannak azért emberek a párjukra. Fotózás közben általában megkeresem először azt a helyzetet, ahol a fény és a háttér, illetve úgy általában a kompozíció stimmel, és utána várok (esetleg óvatosan irányítgatok), amíg élet költözik a tekintetekbe, az arcokra, és összeáll a pillanat. Ez a “várakozás” most kimaradt: elég volt Gyurit Saci látóterébe hozni, és az arc életre kelt, megszépült… bárhol, bármikor. Ezt pedig mindenképp jó látni egy esküvő előtt; meg persze az én dolgomat is megkönnyíti. :)

Ezen túl a közönyösséggel sem kell küzdenünk sosem: hozzánk úgy jönnek az emberek, hogy sokszor már napok óta izgatottan készülődnek; például Saciékat sem nekünk kellett meggyőzni arról, hogy legyen nekik fontos ez a nyári délután – ez ha másból nem, a ruhatár sokszínűségéből biztosan kiderül bárki számára. No meg, akármilyen szépeket is írok/mondok mindenkinek a Balaton-felvidékről, az utazást nem (csak) nekem kell vállalni érte… :)

Merthogy megint a kedvenc vidékünkön járhattam fotózni – ahol így a nyár közepére már sokat kirándultunk, néztük a tájat, élveztük azt a sok-sok szépet, ami körülvesz minket – így már tudtam, mikor honnan süt a nap, épp csak ott kellett lenni. Ott is voltunk. :)

Eszter jóvoltából a diavetítés is elkészült, fogadjátok szeretettel – a bejegyzés végén pedig egy rövid válogatás lesz a kedvenc képeinkből:

A képek kattintásra nagyobbra is nőnek ám!
Please follow and like us:

Vanda & Robin

El kell ismernünk, hogy ha egy messze földről érkezett vőlegény feleségül vesz egy magyar lányt, és Magyarországra költözik – már rögtön ezért szimpatikussá válik. Robin esetében ez éppen így történt, sőt: nem csupán Magyarországra költözött, de az esküvővel még Budapestről is kimerészkedtek egy, a számunkra amúgy igen kedves és sok szép emléket idéző vidékre. Így a családtagoknak, barátoknak az ország egy olyan részét is megmutatták, ami Európa távolabbi sarkaiból alighanem láthatatlan. És, mint az talán a képekből is jól látszik, minden igen jól működött így is – emlékezetes esküvő volt. :)

Mindenki kapott egy igen visszafogott bemutatót arról, mit is jelent az alföldi nyár; és mindenki megcsodálhatta az ország egyik kiemelkedően szép református templomát Kiskunhalason – csak hogy először néhány, a szemünkkel is jól látható részletet említsünk.

De a látványosságokon túllépve vannak az életnek sokkal fontosabb rétegei is – mindig próbálunk az érzelmekre, a menyasszony, vőlegény és a családtagok, barátok közti kapcsolatokra fókuszálni. És ezen a napon volt kora este egy igazi jutalomjáték a számunkra: amikor mindenki megkapta az esélyt, hogy gratuláljon, pár pillanatot Vandával és Robinnal töltsön. Szívet melengető látvány volt, egyszerűn jó volt nézni. :)

Egy kép állítólag többet mond ezer szónál, így a diavetítés már egy egész kis regényt is helyettesíthet: dőljetek hátra, és élvezzétek. :)

A képek kattintásra nagyobbra is nőnek ám! :)
Please follow and like us:

Hanna & Attila

Valójában minden fontosat leírtunk már a jegyesfotózás képeinél, úgyhogy gyorsan a lényegre, a fényképekre térhetünk. Mert persze fényképeztünk is, és igyekeztünk összes szeretetünket beletenni, de első sorban mégiscsak ünnep volt ez a nap nekünk is. Hiszen Hanna férjhez ment, méghozzá igazán szerethető férjhez. :) Az a Hanna, akihez gyerekkorunk óta (ki sem merem számolni, hány év alatt) sok-sok közös emlék köt minket – ahhoz az Attilához, akivel remélem, hogy a jövőben szintén lesznek majd közös emlékeink. A kezdet bíztató, már a gyerekeinknek is vannak: Zsombor korábban sosem járt még jegyesfotózáson, de az a Duna-kanyarban tett kirándulás neki is bejött. :))

Ráadásul úgy tűnt, hogy nálunk nagyobb és fontosabb személy is volt, aki szerette volna valami különlegessel meglepni őket: a templom és a vacsora közti időszakban olyan fényviszonyok és különleges időjárási elemek csillantak meg, amit esküvőn talán még sosem láttam, de úgy egyébként sem sűrűn. Fekete felhőkkel ÉS napsütéssel, szivárványos záporokkal – tiszta szerencse, hogy menet közben az országúton le tudtuk inteni az ifjú pár autóját, és a mezőre kiugorva a zuhé előtti utolsó pillanatokban néhány képre jók voltunk még. :)

Fogadjátok szeretettel a diavetítést és néhány kedvenc képünket lentebb, idézzétek fel ezzel ezt a szép napot – most is, meg jövőre (és utána, meg utána…) is! Isten áldjon titeket! :)

SaveSaveSaveSave

SaveSave

SaveSave

Please follow and like us: