Képfényező blog » Tánc

Képfényező blog | fotók, gondolatok…

Flower

Bejegyzések a(z) ‘Tánc’ rovatban:

Balett @ Stúdió

A stúdiófotózásban a számomra egyebek mellett az az érdekes, hogy egészen más gondolkodást, hozzáállást kíván, mint ami egyébként rám jellemző. Az elmúlt évek során ahhoz szoktam, hogy a szemem előtt zajló “élet” befolyásolása nélkül próbáljak pillanatokat “vadászni” – némi szerencsével és sok munkával ezek között a képek között lesznek majd olyanok, ahol a pillanat, a fény és a kompozíció is jól sikerült. A stúdiófotózás ezzel szemben egészen más: előre megtervezett képek, kitalált világítás, … semmi esetlegesség, ellenben nem is fogadjuk el azokat a tökéletlenségeket, amik egy életképnél még egyáltalán nem zavaróak.

jessica-02

Táncot is fotóztam már sokszor, balettosokkal is találkoztam már – de ez most más volt.

Egyrészt azért, amit fentebb írtam: nem egyszerűen valamit jót szerettem volna fotózni; a tökéletesre törekvés az más. Nehéz, nyomás alatt tart, kitartást követel. Másrészt: ehhez megtaláltam a tökéletes társaságot. Amikor a tangó-fotózás után Nóri azt mondta, hogy van néhány balettos ismerőse, akiket meg tud kérdezni, álmomban nem gondoltam, hogy ilyen magasan kvalifikált táncossal fog összehozni: szeretném bemutatni nektek a következő képeken Jessica Carulla León-t, az Operaház magántáncosnőjét. Márpedig ide nem jut el akárki.

jessica-01

Profikkal dolgozni mindig jó. Felemelő, inspiráló, magával ragad. És ez egy ilyen alkalom volt: Jessica (és a férje, Gergő) képes volt a végtelenségig újrapróbálni, továbbcsiszolni mindent addig, amíg tényleg tökéletesnek tűnt. Nem csak az én szememnek (fény, kompozíció, stb.), de az ő szemüknek is. Sokat tanultam belőle: végtelen sok, számomra már láthatatlan apróságtól lesz egy-egy mozdulat technikailag tökéletes, és persze kifinomultan szép, elegáns. Mint a fentebbi képen, amire egy kicsit büszke vagyok… ritkán érzek ilyet, de ez most szerintem még egy nappali falán is megállná a helyét. :)

Nóri & Botond (Tango Infusion)

Idén télen nem csak úgy általában próbálgattam, tanultam, gyakoroltam a műtermi fotózás különféle finomságait, de sikerült is néhány olyan, régóta dédelgetett álmot valóra váltani, mint például az itt következő képek.

tango-15

Általában véve táncot fotózni szeretek, de ezen belül is kiemelkedik két terület: a balett eleganciája, és a tangó hangulata, atmoszférája. Most végre eszembe jutott, hogy van nekem két kiemelkedően jó táncos ismerősöm – álljon itt a nevük: Fülöp Nóra és Sinóros-Szabó Botond. Megkérdeztem őket, nagy örömömre igent mondtak, úgyhogy hosszú töprengésbe kezdtem: helyszín-keresés, képek tervezgetése, … lentebb látjátok, mi lett belőle.

Nagyon jó élmény volt együtt dolgozni. Az a gyanúm, nem utoljára fotóztam tangót… azaz: továbbra is keresek erre nyitott táncosokat. :)

Gázgyár Stúdió :)

Nem tudom pontosan, hogy mire használják az “örömfotózás” kifejezést… de ha választhatok egy helyszínt, ahol már régóta szeretnék fotózni; egy műfajt, amit csak hobbiból szoktam fotózni és nagyon szeretek; és egy gyakorlott, profi modellt – akkor arra talán ráillik. :)

Merthogy régóta nagy rajongója vagyok annak klasszikus ipari építészetnek, aminek a Gázgyár az egyik igazán szép példája itt, Budapesten. A táncfotózás régi szerelem, ez azért csak itt a blogon nézelődve is feltűnő lehet. Carina-val dolgozni pedig jó, mert profi, és mert a táncos múltja és a kreativitása olyan képeket eredményez, mint ez a néhány fotó:

 

Carina

Régen fotóztam már táncot, de most a műtermi “kirándulások” közepette, Láng Petinek köszönhetően találkoztam egy kedves balerinával, és ismét kedvet kaptam hozzá. :)

carina-024

Először még a műtermi vakuk között került elő a tütü és a spicc cipő… de aztán megbeszéltünk egy fotózást természetesen fények mellett is – csak hogy én is kicsit otthonosabban érezzem magam. Mutatok azért néhány stúdiófotót is (de azt inkább tekintsük technikai leckének), de a naplemente előtti-utáni kinti képeket szeretem jobban. Továbbra sem tudok úgy világítani, mint a természet, be kell lássam… :)

Az odafentről kapott fények mellett minden más Carina érdeme. Magamat fogom ismételni, de: táncosokat fotózni nagyon-nagyon szeretek. Inspiráló velük dolgozni, öröm nézni (és fényképezi), ha valaki ennyire részletekbe menően ura a mozgásának/tartásának. Következzen akkor most Carina C. Casa:

Salsa

Orsiék táncára még tavaly, az esküvőjükön figyeltem fel – megvolt benne az a titok, ami nem csak a ruháról, a színekről és a mozgásról szól, hanem a két táncos közti kapcsolatról is. Persze meg is volt rá minden okuk… :)

Jó volt nézni őket – fényképezni sajnos nem annyira, mert sötét volt, és rengeteg barát egy szűk körben (ami a hangulatnak persze jót tesz), így aztán megkérdeztem, nem volna-e kedvük valami fotózhatóbb környezetben feleleveníteni… hamár a salsa ilyen fotogén műfaj, és ilyen jól is áll nekik. :)

Kedvet kaptak hozzá, úgyhogy körbenéztünk, és megkerestük a budapesti nagyszínpadot (közismertebb nevén: Halászbástya) – ezt csak a legnagyobbak kedvéért zárják le, hogy ne legyen tele turistákkal. És néha a korán kelőknek is van szerencséje… ;)

A kalapot ugyan nem tettük ki, bár a zsebzenekar zenéjére táncoló párosnak alighanem sikere lehetett volna, de fényképezőgép azért volt nálunk. Elsősorban a lentebbi képre kattintva elérhető zenés diavetítést ajánljuk szeretettel; de kedvcsinálónak pár képet összeválogattunk a bejegyzés végére is.

Diavetítés a képre kattintva!

Hasonlóan táncos kedvű szerelmes párok jelentkezését várjuk a szerkesztőségben! :)

You are currently browsing the archives for the Tánc category.