A(z) ‘Hegedű’ címszóval jelölt bejegyzések:
Karina
Még mielőtt a blogon is beköszönt a tavasz, és ezzel a “szezon”, néhány olyan műtermi fotót megmutatok, ami még a télen készült, és amit hosszabb érlelés után is egészen vállalhatónak érzek… :) A stúdiófotózás továbbra is új terep, tanulás-gyakorlás-felfeldezés, amihez persze nagyon fontos résztvevő a modell, akit fotózhatok – és Karinával mindenképpen jó dolgom volt… talán nem is utoljára, majd meglátjuk. Mindenesetre néhány elegánsabbra hangolt portré következzen most, aminek első sorban azért örülök, mert elég tudatos előre tervezés eredményei:
Gyöngyi & Ádám
Váratlan, és szép lezárása volt a tavalyi évnek Ádámék esküvője. Sosem gondoltuk volna, hogy Karácsony után még esküvőt fogunk fotózni… de még mielőtt téli álomra szenderült volna a Képfényező, kiderült, hogy egy régi barátunk/testvérünk az új évet már házas emberként fogja kezdeni.
Az első beszélgetés után egyet tudtunk biztosan: a zene központi szereplő lesz. Mindkettejük életében meghatározóan fontos, a közös muzsikánál szebb összhangot pedig nehezen tudnék elképzelni. A régóta őrizgetett terveink között amúgy is szerepelt a zene felbukkanása a fotózásainkon: a tánc mellett az egyik legőszintébb, leginkább belülről jövő öröm az ember életében – akinek tehetsége van hozzá, az zenél/táncol, mi pedig hallgatjuk/nézzük, vagy éppen fényképezzük… :)
A régóta dédelgetett ötletek lényege persze éppen az, hogy megtaláljuk azt a párt, aki igazán sajátjának érezheti: ha sikerül olyan helyzetet teremteni, ami önmagában szép és örömet okoz, ott már a fotósnak sincs nehéz dolga… :) Gyöngyi és Ádám esetében azt hiszem, mind a zene, mind a gyönyörű Szilágyi Dezső téri református templom otthonos környezet lehetett, úgyhogy más dolgunk sem volt, mint úgy fotózni, hogy közben ne törjük össze a hangulatot. Azt hiszem, sikerült. :)
Persze egy esküvő nem csak két ember ünnepe, így mi is visszaengedtük Ádámékat a családhoz, barátokhoz és a gyülekezethez. Olyan apró, ámde fontos részletek maradtak meg az emlékeinkben, amelyeket valahogy nem jó, szavakkal leírni. Hosszú mondatok helyett mutatnánk inkább képeket: igyekeztünk diavetítésben mindent elmesélni. Fogadjátok szeretettel!
