Képfényező blog » Reggel

Képfényező blog | fotók, gondolatok…

Flower

A(z) ‘Reggel’ címszóval jelölt bejegyzések:

Helga & Sanyi


Az az igazság, hogy aki néhány jó kép kedvéért korán reggel (hajnalban) felkel, azt már azelőtt megszerettem, hogy az első fénykép elkészült volna…  :)
Ráadásul ilyenkor mindig kiderül, hogy milyen menő város Budapest – valahogy reggel még más hangulata van. Ha a munkába loholás helyett megállunk és megnézzük, feltűnik, hogy a hídon alant hömpölygő tömeg például olyan hátteret ad, amiért nem kell a nagy vízen túlra, vagy más távoli városokba utazni.


A környezetetnek tehát szüksége volt a hajnali órákra, Helgának és Sanyinak kevésbé… őket amúgy sem volt nehéz megszeretni: jó nekik együtt, és ez látszik rajtuk. Így nekem már csak annyi dolgom maradt, hogy ennek ne álljak útjába, hanem engedjem látszani a képeken – remélem, sikerült:

A képek kattintásra nagyobbra is nőnek ám! :)
Please follow and like us:

Zsófi & Isti – hajnali Szentendre

Egy évekkel ezelőtti őszi hajnal óta felkerült a bakancslistámra három esküvő. Most már talán le merem írni, hiszen a hétvégén már a másodikra a készülünk… és egyszer biztosan eljön ideje majd a harmadiknak is. :)
Bíztató sor ez, mert tavalyi év csúcspontja, legalább a jegyesfotózások terén jó eséllyel Szisziék balatoni nádasos-naplementés, illetve stéges-napkeltés sorozata volt; és Zsófiék ezzel a szentendrei, Duna-parti napkeltés fotózással szintén egy erős képsorozattal leptek meg.

A hajnali fotózást menő. Aki bevállalja, az már helyből elnyerte erős szimpátiámat, ráadásul jól is jár. Mert nem csak remek fényeket kap, de emellé a soha máskor meg nem tapasztalható csendet és nyugalmat is olyan helyeken, ahol máskülönben nyüzsgés és zűrzavar lenne.

A hajnal egy érdekesen “fordított fotózást” eredményez egyébként: mert ha este megyünk fotózni, akkor a legszebb fényviszonyok a legvégén várnak minket – mire belejöttünk, megszoktuk. De most az első két kép után erős késztetést éreztem, hogy visszapakoljam a fényképezőgépet a táskába, és haza is menjünk – mert innen már csak lefelé vezet az út. Valószínű, hogy az idei évem legszebb fotója megvolt, nem is tudom, mit várhatnék a továbbiakban… de végül azért nem bántam meg, hogy maradtunk még. :)

A lentebbi diavetítésből kiderül, milyen Szentendre hajnalban (spoiler: nyugodt, békés és csodaszép!), a bejegyzés végére pedig összeválogattam néhány kedvencet. Mindenki melegíthet vele az esküvőre! :)

Please follow and like us:

Kata & Dávid

Kata és Dávid esküvőjén sajnos nem tudtunk ott lenni (épp Hannáék esküvőjén voltunk aznap), de ez kivételesen nem is volt igazán nagy gond: ők első sorban azt szerették volna, ha kettejükről készítek néhány (sok? :) ) képet – azaz egy kreatív fotózásra kértek. Megtisztelő felkérés volt, ha jól emlékszem az elhangzottakra, akkor sokáig nem is terveztek hasonló képeket egyáltalán, de aztán valahol belefutottak a Képfényező fotóiba, és elhitték, hogy ez akár jó is lehet… kaptunk egy esélyt. Remélhetőleg sikerült élni vele, és tényleg saját magukat látják viszont a képekben. :)

Külön nagy pirospontot érdemelnek a vagányságuk miatt: olyan velem még sosem volt, hogy egy menyasszony rábólintson egy napkeltés, hajnali fotózásra (még úgy sem, hogy nem közvetlenül az esküvő napján fotózunk – de most Kata és Dávid megragadta a lehetőséget, amit én is csak az esélytelenek nyugalmával vetettem fel. Örültem neki, így ugyanis nem csak a szép fényeknek örülhettünk, hanem a tömeg hiányának is: nehéz volna máskor egy fotózás kedvéért pl. kiüríteni a Halászbástyát, vagy akár csak az amúgy gyönyörű fényeket és színeket biztosító Jezsuita lépcsőt. De ki korán kel… :)

Ízig-vérig budapesti sorozat lett, a város klasszikusan szép látképeivel – mivel én magam is nagyon-nagyon szeretem ezt a várost, élveztem ezt a reggelt, a Vár reggeli csendjétől a Szabadság-híd nyüzsgéséig mindenhol. Fogadjátok szeretettel a diavetítést, és néhány kedvenc képemet lentebb!

Please follow and like us:

Kata, Zsolti & ? :)

Évek óta rendszeresen felvetem majd’ mindenkinek, hogy a napnak két olyan időszaka van, amikor igazán szép fényekkel lehet fotózni: napkelte után, és naplemente előtt. Valamilyen rejtélyes oknál fogva majd’ mindenki a naplementét preferálja… :) Egy sok évvel ezelőtti hajnalni jegyesfotózás volt eddig az egyetlen sikerem e téren – de most Katáék megadták az esélyt egy szép, hajnali kismama-fotózásra – és mint a lenti képek mutatják, ki korán kel… gyönyörű dolgokat talál. :)

Nyár eleji virágszőnyek, eleinte hajnali derengés, lassan felkelő nap, vöröslő égbolt, majd nyár eleji virágtenger (ebből azért sejthető, hogy a képek még valamikor júniusban készültek). Élveztük, és ami fontos: rövid idő után már nem csak én (a fotós), de Kata – mi több, egy idő után Zsolt is. A jövőben Katáék képeivel próbálok mindenkit meggyőzni a hajnali fények szépsége felől. :)

Please follow and like us:

Őszi reggel

Mint azt korábban említettem, kicsit tudatosabb lépésekkel is elindultunk a portréfotózás területe felé – ennek újabb lépcsője volt Réka, Sziszi és Zsófi néhány itt látható fényképe. Egészen gyönyörű őszi reggelt fogtunk ki, némi párával, őszi színpompával és beszűrődő napfénnyel. A “miért szeretem az őszt?” c. kérdésre ezentúl ezzel a néhány képpel fogok válaszolni. :)

Én magam is kíváncsian vártam, hogy vajon segíti vagy megnehezíti a dolgom, hogy együtt jöttek hárman – egyrészt jó lehet, mert könnyebb feloldódni és természetesen viselkedni, ha a három barátnő együtt van; másrészt szokatlan, hogy három emberre egyszerre próbálok figyelni. A közös képek aranyosak lettek, a természetes zavar tényleg gyorsan feloldódott, úgyhogy tulajdonképp jó ötlet volt – de tény, hogy kicsit “felületesebb” így az egyikükre vagy másikukra eső figyelem. Ha egyszer még a tavaszi virágok meghoznák a kedvet néhány fényképhez, lehet, hogy megpróbálhatnánk kiscsoport nélkül is… :)

Please follow and like us: